Alapvető rádiózási tudnivalók airsofthoz

A rádiózásnak elég hosszú és szövevényes történelme van, ami ebből számunkra (airsoftosoknak) fontosak, azok a PMR rádiózási alapismeretek.

Mi az a PMR?

Feltehetjük a kérdést: mi is az a PMR rádió? A rövidítés egy angol kifejezést takar: „Personal Mobile Radio” vagy más használatban „Private Mobile Radio” azaz magyar fordításban hordozható személyi rádió. Biztosan találkoztál már ezekkel a berendezésekkel, csak nem biztos, hogy ezen a néven ismered őket: köznyelvben szokás őket CB-nek, Walky-Talky-nak stb. hívni, de mi inkább megmaradunk a szép magyar „rádió” kifejezés mellett.

A PMR rádió egy ingyenesen használható, bárki által szabadon üzemeltethető kapcsolattartási eszköz, amely 446.000 – 446.100 MHz közötti tartományban üzemel 8 csatornán és maximum 500mW-os teljesítménnyel (500mW felett, vagy a gyárihoz képest módosított készülékkel már engedélyköteles a használatuk). PMR rádiókból 3 különböző fajtát különböztetünk meg: szabvány PMR rádiók (3-10e HUF), amatőr rádiók (10-30e HUF), és ipari rádiók (sok-sok HUF). Airsoftban az első kettőt szokás használni kedvező áruk és könnyű kezelhetőségük miatt (arról nem is beszélve hogy az ipari használatú rádiókra komoly engedély kell).

Fajták

Mint már említettem: az előbbi 3 fajta közül engedély nélkül csak a szabvány kis teljesítményű PMR-ek használhatóak, ezért ezek a legelterjedtebbek az itthoni airsoftos használatban. Általánosságban jellemző ezekre a készülékekre, hogy tudják a szabvány 8 csatornát és – komolyságtól függően – 38 alcsatornával (vagy helyesebben szelektív zajzárral, angol rövidítése a CTCSS) is rendelkezhetnek.

Általában egy tingli-tangli „összeszaladós” játék alkalmával elégséges a 8 csatorna, de rajszintű mozgást és bonyolultabb feladatok végrehajtását követelő nagyobb játékokon kap nagyobb szerepet a 38 CTCSS csatorna használata: egyrészt több csatorna oszható ki amin a rajok kommunikálhatnak egymással és a parancsnoksággal; másrészt pedig privátabb kommunikációt eredményezhet, és megnehezíti az ellenséges csapat általi lehallgatást (amennyiben ez engedélyezett az adott játékon).

Fontos tudnivaló ezekkel a készülékekkel kapcsolatban, hogy eléggé korlátozott a hatótávuk (általában a névleges hatótáv 2-6 km). Azért névleges hatótávot említek, mert a rádiózásnál a vételt erősen befolyásolják a terepi viszonyok. Sík terepen a legjobb a vétel, itt megközelíti a rádiókra írt névleges távolságot, de erdőben, városi környezetben ez erősen lecsökkenhet akár 0,5-2 km-re, épületeken belül pedig nem nagyon várhatunk többet 200 m-nél.

Funkciók

Funkciókat tekintve is eléggé korlátozottak ezek a PMR-ek a nagyobb testvéreikhez képest. Amik említést érdemelnek ezek közül az a VOX (zajra érzékeny) funkció, a kettős csatornafigyeléshívódallamok (roger beep), és a PTT (Push to Talk) funkció.

A VOX nem más, mit egy zajra, beszédre érzékeny üzemmód; bekapcsolt VOX esetén beszédre, nagyobb zajra nyit a rádió, a zaj megszűnése esetén pedig zárja a csatornát. Airsoftos használatban haszontalan, hiszen a bozótosban való csörgésre és a lövések zajára is aktiválódhat, így generálva fölösleges adást.

A kettős csatornafigyelés ennél már jóval hasznosabb airsoftos alkalmazásban: játékvezetők figyelhetik egyszerre mindkét csapat adásait, illetve a lehallgatást is megkönnyíti (egyik csatornán a saját csapatainkat halljuk, míg a másikon az ellenség rádióadásait hallhatjuk csatornaváltás nélkül).

A hívódallamok abból a célból említésre méltóak, hogy SOHA ne használjuk őket. Nagyon zavaró tud lenni, amikor csipog, csörög, teljes hangerővel a füledbe a rádió, majd érkezik rá a válasz a csörgető felmenőit emlegetve. Ezt megelőzendően ezek a hangjelzések szerencsére kikapcsolhatóak.

A „Push to Talk” funkció nem más, mint gombnyomásra történő kommunikáció: amíg nyomjuk az adógombot, addig van nyitva a csatorna, és addig beszélhetünk. (általában ez már majdnem mindenkészüléken alapfunkció). Gyakran a headseten van egy külön PTT gomb, amit kényelmesen elérhető helyre tehetünk, míg a rádió biztonságosan van elhelyezve.

Kiegészítők

Szükségünk lesz a rádiózáshoz még egy headsetre (mikrofonos füllhallgató) is, hiszen nem szeretnénk magunkra vonni a figyelmet az érkező rádióüzenetekkel. Ezek többféle változatban kaphatóak, (normál, hangcsöves, gégemikrofonos stb.) mindenki az ízlése és a pénztárcája szerint válogathat közöttük. A rádiókat általában párban adják, alap headsetekkel és töltőkkel, valamint akkumulátorral.

Végezetül ami a legfontosabb: olyan készüléket válasszunk, melyen fel van tüntetve, hogy PMR 446, mert léteznek olyan gyártmányok melyek nem kompatibilisek az itthoni frekvenciákkal.

Engedélyköteles PMR-ek

Nagyobb játékterület esetén hamar észre fogjuk venni, hogy a rádiónkban zavarosan halljuk a csapattársakat, illetve csak a közvetlen közelünkben lévőkkel tudunk kommunikálni. Itt lépnek képbe a nagyobb tudású és nagyobb hatótávolságú amatőr PMR rádiók. Ezekre egységesen jellemző, hogy sokkal nagyobb távolságból beszélgethetünk velük, mint kisebb társaikkal: akár 10-20 km-ről is tisztán vehető velük az adás. Gyakran számítógép segítségével programozhatók, jobban testre szabhatóbbak, megbízhatóbbak, jobb hangminőségűek a fentiekben tárgyalt kisebb PMR-eknél, viszont ezek használatához már engedély kell, mivel túllépik az 500mW-os korlátot.

Azoknak javallott a beszerzése, akik sűrűn járnak nagyjátékokra, ahol általában a távolságok is elég nagyok (több km). Kiegészítők is széles körben kaphatók ezekhez a rádiókhoz. Néhány megbízható és kedvező árú márka amikben érdemes lehet gondolkozni: Puxing, Weierwei, JingTong, Quanseng, Wouxung (senkit se tévesszenek meg kici szárga barátaink termékei, mind jó minőségű és költséghatékony eszközök annak ellenére hogy nem nemzetközileg ismert márkák).

Használat

Néhány szót még érdemes említeni a rádiózás írott és íratlan szabályairól. Mivel a PMR rádiókat nem airsoftos használatra tervezték, ne lepődjünk meg, ha valaki az általunk használt csatornán forgalmaz: ingyenes és MINDENKI által használható csatornákról van szó, ezért olyan nincs, hogy kisajátítunk magunknak önkényesen egy csatornát amin csakis mi beszélhetünk és felszólítjuk távozásra a véletlen belépőt. Ehelyett kulturáltan beszéljük meg, hogy kinek van nagyobb szüksége az adott frekvenciára, vagy ami a legjobb: váltsunk csatornát.

Kerüljük a hosszú, körülményes üzeneteket, fogjuk rövidre mondanivalónkat és gondoljuk át amit mondani szeretnénk. Egy átlagos rádióüzenet 3 részből áll: kit keresnek, ki keresi, és mit akar mondani. Pl.: „Piros egyes, itt kék kettes, ellenség nektek 3 óránál. Vége.” Ahogy a példából is látszik, mondanivalónk végeztével jelezzük, hogy befejeztük a forgalmazást és esetlegesen válaszra várunk egy „vége” szóval.

Nagyon fontos, hogy úgy adjuk át az információt, hogy használható legyen. Sajnos gyakori az ilyen adás “Ellenség jobbról, vigyázzatok!” – senki nem tudja, hogy ki mondta, kinek jobbról, merről gondolja a jobbot a rádiózó, stb. Tökéletesen használhatatlan információ. Mindig gondold végig mit mondasz, mielőtt adásba kezdesz.

Rádión nincs helye a trágár beszédnek (na meg rádión kívül se), a reklámoknak, és a felesleges csevegésnek.

Hordás

Végezetül pedig néhány megszívlelendő jó tanács: Védjük rádiónkat az ütődésektől (különösen a kijelző érzékeny a kósza BB-kre), tartsuk jól zárható/biztonságosan rögzített helyen nehogy elveszítsük kúszás/futás esetén. Néhány rádión forgalmazáskor világíthat egy-két led, ami elárulhatja éjszakai játék esetén a pozíciónkat: ezen könnyen segíthetünk egy kis csík ragasztószalaggal. Helyes használatuk nagymértékben hozzájárul a sikerhez (összehangolt kommunikáció), megfelelő alkalmazás mellett ezek a rádiók szinte örökéletű darabok. Jó szórakozást és eredményes rádiózást kívánok mindenkinek!